-A A +A
Címlap

Szomorú emlékek

Szomorú emlékek gyötörnek engemet,
mert csúnyán néznek rám az emberek.
Mert egy kicsit más vagyok, mint a többi,
S én ennek nem tudok örülni.

Jóképű sem vagyok, és még járni sem tudok,
S ez nekem fáj, nagyon-nagyon.
Az életem fájdalommal teli,
Van köztük testi és lelki.

Az emberek megjegyzéseket tesznek rám,
S nem törődnek azzal, hogy ez fáj.
S csak egy kérdés jár a fejemben, hogy miért?
Miért kell élnem mozgássérültként?

Miért gonoszak az emberek?
S miért bántanak engemet?
Miért kell a lelkembe tiporni,
S a szívemet darabokba törni?

E kérdésre sosem fogom tudni a választ,
S hiába emészt engem a bánat.
Vagyok, aki vagyok, mást tenni úgysem tudok.
S amilyenné szeretnék lenni, őgysem válhatok.

2004. január 30.


Szavazás eredménye

----------

Hozzászólások

emiatt ne szomorkodj

Szia!!!

Olvastam versedet és nagyon jó. Jobb mint az enyémek:)
Hogy az emberek, mért bántanak? Mert minden ember alapvetően gonosz és azt, amit nem ért, nem is tudja elfogadni. Ami más számukra és érthetetlen azt csak így tudják lekezelni. De ürülök, hogy azért nem keseregsz állandóan. Sok jót és szépet kívánok neked!


Támogatás

Kedvezményezett neve:
Ganyi Károly

Számlaszám:
11773346-11641319

IBAN:
HU28117733461164131900000000

SWIFT:
OTPV-HU-HB

Közleménybe: Lift.


Névnap

2012. 02. 06., Dorottya,Dóra

Bejelentkezés

Csatlakozás
Sign in using Facebook

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Új felhasználók

  • zeropuls
  • v.vivien2
  • krippa
  • Lillus
  • Timcsi007