GKPortál

Sorsom néha nem bírom cipelni,
Néha nehéz az életet elviselni.
Nem vagyok madár, nem tudok repülni,
Lassan már semminek sem tudok örülni.

Mindenem megvan, de semmim sincsen,
Nem lelem az igazi kincsem.
Szeretnék egy lányt, ki viszont szeret engem,
Boldoggá tesz, s elrepíti szívem.

Ó, hányszor írom már e sorokat!
S írom le a ki nem mondott szavakat!
Mit tett velem a sors, hogy így kell élnem!
A boldogságot már nem is remélem.

Bele lehet őrülni a keserűségbe!
Bele tudnék halni a szenvedésbe...
Míg másnak ölébe hullik a boldogság,
Számomra még a gondolat is bolondság.

Istenem nézz rám, s tégy csodát velem!
Küldd el végre a nagy őt nekem!
Mutasd meg, hogy nekem is jár boldogság!
S amit kérek bizony nem bolondság!

Túl sokat kérek? Mondd meg Istenem!
Váltsd valóra álmom egyszer én nekem!
Mert ha nekem a vágyam valóra válna,
A lelkem már többé nem fájna.

Szavazás eredménye